Allergiás nátha a Magyarország lakosság 20%-ánál van jelen. Ez a betegség veleszületett hajlam talaján, környezeti hatásokra alakul ki, lényege, hogy az allergiás személy szervezete bizonyos anyagokkal találkozva ellenanyag termelésbe kezd, majd az ismételt találkozások során az allergiát kiváltó anyag és az ellenanyag összekapcsolódása révén egy speciális gyulladásos folyamat indul el. Az allergiás nátha esetében ez a folyamat az orr és orrmelléküregek-, garat-, torok nyálkahártyáján zajlik. Így az allergiát okozó anyag belégzése az allergiások esetében tüsszögést, viszketést, vizes orrváladékozást és gátolt orrlégzést okoz.
Az allergiás megbetegedések kialakulásában a genetikai tényezők fontos szerepetjátszanak, amennyiben az egyik szülőnk allergiás beteg, kétszeresére nő a valószínűsége annak, hogy mi is allergiásak legyünk. Mi több, ha mindkét szülőnk ugyanabban az allergiás betegségben szenved, 80%-s valószínűséggel mi is allergiásak leszünk.
Az allergiás nátha kezdődhet már kisgyermekkorban is, de leggyakrabban a tizenéveseknél és a húszas életévek elején indul. Idős korban általában ritkább az új allergiás betegek felfedezése, de az elmúlt években egyre gyakrabban találkozunk ezzel a problémával.

Allergiás náthát okozhatnak a lakáson belül pl., az atkák, penészgombák, rovarok, házikedvencek levált hámsejtjei, tolla. Szabadtéren a különböző fák, pázsitfüvek, gyomok pollenjei és a kültéri gombaspórák okoznak allergiás betegséget.
Tipikus allergiás náthára jellemző panaszok: tüsszögés, vizes vagy nyákos váladékcsorgás az orrból előre vagy hátra a garatba, orrdugulás, orr-szem viszketés, könnyezés, torokviszketés, esetleg köhögés.

A diagnózis felállításának első lépése a páciens gondos kikérdezése (panaszok, életkörülmények). Ezt követi a fül-orr-gégészeti vizsgálat, mely azért elengedhetetlen, mert az allergiás náthához hasonló tüneteket más orr- és orrmelléküreg, orrgarat betegségek is okozhatnak pl. (melléküreg gyulladás, orrmandula idült gyulladása, orrpolip, orrmelléküregdaganat) és az allergiás náthának lehetnek társbetegségei, pl. melléküreg gyulladás, savós középfülgyulladás. Valamint bizonyos anatómiai eltérések (pl. orrsövényferdülés) ronthatják a kezelés eredményességét. Az anamnézis felvételét és a fül-orr-gégészeti vizsgálatot követi az allergiás reakció igazolása. Ez történhet bőrpróbával, vagy vérből az ellenanyag jelenlétének kimutatásával. A vérből történő ellenanyag meghatározásra akkor kerül sor, ha a bőrpróba nem végezhető el vagy tipikus panasz esetén negatív a Prick-teszt eredménye.

Prick teszt:

A bőrteszt során gyárilag tisztított allergéneket viszünk fel az alkar bőrére, valamint 1 negatív kontrollt (a vivő anyagot) és 1 csepp hisztamin oldatot (pozitív kontrollt) cseppentünk a bőrre. A bőrt a cseppeken keresztül lándzsával, vagy tű-heggyel megkarcoljuk. A felvitt allergének a bőrön keresztül reakcióba lépnek a szervezetben jelenlevő IgE ellenanyagokkal, így elindul a bőrben az allergiás reakció, amely következtében a bőrön egy szúnyogcsípéshez hasonló bőrjelenség, egy viszkető, duzzadt bőrpír alakul ki. A tünetek kialakulására 15-20 percet várunk, azaz a leolvasás a felhelyezést követően 15-20 perc múlva történik. Pozitív az eredmény arra az anyagra, amely a hisztamin által kiváltott bőrreakció nagyságának legalább felét eléri.

Prick tesztet nem végzünk:
– nagyon kis gyermeknél nem végzünk
– a kooperáció hiánya miatt
– gyulladt, ekcémás, sérült bőrön
– terhesség esetén
– lázas betegségben
– súlyos asthmás állapotban
– amennyiben az alkart szteroid tartalmú krémmel, kenőccsel kezelték
– antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése alatt, és az abbahagyást követően még 4-7 napig.
– szisztémás szteroid szedése alatt és után.

Ritkán súlyosabb helyi vagy általános reakció is előfordulhat (asthmás roham, testszertemegjelenő csalánkiütés és nagyon ritkán az allergiás shock), természetesen a rendelőbenezek elhárítására felkészültek vagyunk.